Humoros fanfic: Almalé

Gondoltam egyet, és írtam egy kis szösszenetet, ha már ma ilyen poénos napot tartunk. Leginkább AbnegationBoy-nak ajánlom ezt a kis történetet, mert a főnökéről szól. :D

Szóval mi történik akkor, ha Jeanine kap egy üveg almalét Johannától... LÁZADÓ SPOILER! (Bocsi...)
Hogy megtudjátok, olvassatok Tovább!




ALMALÉ


Fáradtan huppanok le a székembe, és csapok az asztalra. Hogy ezekkel az Elfajzottakkal csak a baj van! Miért nem tudom őket is olyan könnyen irányítani, mint mindenki mást? Ez nem igazság! És akármit is csinálok, az az átkozott szérum nem működik… Ráadásul idiótákkal vagyok körülvéve. Ha valamit nem én magam csinálok meg, abból semmi jó nem származik.

Sóhajtok egyet, ám ekkor megakad a tekintetem az asztalomon elhelyezett kis csomagon, amit egyszerű barna papírba csomagoltak. Gondolkodás nélkül nyúlok érte. Átkozott Művelt kíváncsiság.

A csomagban egy aranybarna folyadékkal teli üveg, és egy levél van. Az ujjaim között forgatom az üveget, de nem jövök rá, mi lehet benne, ezért aztán kinyitom a borítékot. Az üzeneten ez áll:


Kedves Jeanine!

Gondoltam, régi barátságunk emlékére megleplek ezzel az üveg almalével. Az idei termésből készült, és igen ízletesre sikeredett. Remélem neked is ízleni fog.

Millió csók:

Johanna


Felvont szemöldökkel fürkészem az üveg tartalmát, mintha így analizálhatnám azt, ami benne van. Végül csak rántok egyet a vállamon, és kiöntöm a tartalmát az asztalon álló kristálypohárba, mert nekem olyanom is van. Egy vezető ilyen csekélységet megengedhet magának.

Érdekes íze van az almalének, de el kell ismernem, hogy nagyon finom. Bármennyire is utálom Johannát, meg a folytonos passzivitását a Barátságosaknak, el kell ismernem, isteni az almalevük.

Nagyokat pislogok, mert nem tudom, miért is nem szívlelem Johannát. Hiszen egy imádnivaló nő, amit még az a sebhely sem ronthat el, ami az arcán végighúzódik.

Kilépek az irodám ajtaján, amely mellett egy Bátor őr áll, mogorva kifejezéssel az arcán, fegyverét a mellkasához szorítva. Fogalmam sincs, miért ilyen morcos, ezért megállok előtte, és melegen átölelem, hátha ettől jobb kedve lesz. Nem lett, de csodálkozva néz rám. Rámosolygok, majd tovább indulok a folyosón.

Akik elhaladnak mellettem, mind unott vagy nyúzott képet vágnak. Nem értem, mi bajuk van. Hiszen olyan csodálatos ez a nap! Odakint ragyog a Nap, a madarak csiripelnek, mi is lehetne ettől szebb?

Nem messze tőlem megpillantok egy alacsony szőke lányt, akit egy fekete ruhás őr kísér. Rögtön felismerem.

- Beatrice! - szaladok oda hozzá, széles mosollyal az arcomon. Mikor odaérek, ugrándozni kezdek, mert olyan boldog vagyok, hogy láthatom. Beatrice igazán aranyos lány, bár az igazat megvallva ő sem valami vidám.

Megfogom a kezét, és a férfiről tudomást sem véve magam után húzom. Szökdécselve megyek le a lépcsőn, miközben Beatrice meztelen talpai csattognak mögöttem a kövön. Megállok, és lenézek a lábára.

- Hol a cipőd? - kérdezem tőle.

- Ez most komoly, Jeanine? A te drága embereid szedték el a cuccaimat, és még te kérdezed, mi lett velük?

Értetlenül nézek a szemébe, de csak megvonom a vállam, és én is lerúgom a cipőmet. Nagyon mulatságos lehet mezítláb szaladgálni. Az is, bár kicsit hideg a kő, ahogy lerobogunk rajta, ki a parkba.

Ahogy azt gondoltam, remek idő van, és kacagnom kell, ahogy a puha fűszálak csiklandozzák a lábujjaimat. Elengedem Beatrice kezét, és körbe-körbe szaladgálni kezdek körülötte.

- Neked meg mi bajod van? - kérdezi, bár nem tudom miért. - Úgy viselkedsz, mint egy idióta.
Felnevetek, bár nem tudom min. Lehajolok, és letépek egy kék színű virágot, majd a hajamba tűzöm, egy másikat pedig Beatrice kezébe adok.

- Nem értem mire célzol. Miért baj az, ha jó kedvem van. Képzeld, még Johanna is küldött ma nekem egy üveg almalét. Hát nem kedves tőle? És olyan finom volt!

Erre Beatrice felnevet, de olyan hangosan, hogy felszállnak a madarak a közeli fáról. Nem értem, min nevet, de már a hasát fogva kacag.

- Most mi van? - kérdezem tőle.

- Téged jól átvágtak. Békeszérum volt abban az almalében, azért vagy ilyen lökött.

Nem értem miről beszél, de nem is érdekel. Inkább én is vele nevetek, majd leheveredek a földre, fejemet a karjaimra hajtom, és mosolygok az égre, hiszen semmi más dolgom nincs, csak itt heverészni.


VÉGE



6 megjegyzés:

  1. Köszönöööm :D Nagyon tetszett XDD írhatnál Veronicának, hogy szúrja bele a könyvbe xD

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szívesen ^^ Veronicának mást írnék, te is tudod xDD

      Törlés
    2. Ha nemet mondana rá, tényleg hozzá vágnám a könyvet XDD

      Törlés
  2. Na ez jó volt! A könyvben egy jó párszor beadhattak volna Jeanine-nek egy-két üveg ilyen itókát. Úgy látszik az almalében is egy kicsit több békeszérumot raktak bele a kelleténél,ugyanúgy mint ahogy SPOILER a könyvben is Trisnek, a kelleténél egy kicsit többet adtak be. SPOILER VÉGE :D

    VálaszTörlés
  3. Ez nagyon aranyos volt. Elképzeltem - elnézést - Kate Winslet-et, ahogy ugrál a fűben. :) Vicces volt.

    VálaszTörlés
  4. Ez nagyon jó volt =) éljen a béke szérum

    VálaszTörlés