Még 5 nap A hűségesig!

Szinte repül az idő, és mire észbe kapunk, már a moziban fogunk ülni, majd meglátjátok. A nagy kérdés, hogy a lenti idézet passzolni fog-e ehhez a jelenethez. Ha igen, akkor előre sajnálom a mellettem ülőeket...

"Amikor elhúzódom tőle és kinyitja a szemét,  mindent  látok  benne:  a  világoskék  pettyeket  a  bal  íriszében,  meg  a  sötétkéket  is,aminek  láttán  mindig  ügy  érzem:  olyan  biztonságban  vagyok  a  tekintetében,  mintha álmodnék.
- Szeretlek - mondom.
- Én  is  szeretlek  - mondja  ő.  - Hamarosan  találkozunk.  Ismét  megcsókol,  gyöngéden,  aztán
távozik az átriumból. Állok a fénynyalábban, amíg el nem tűnik a nap."