Fanfic verseny: 5. novella


Kezdetét veszi a fanfiction versenyre beérkezett művek publikálása! Öt napon keresztül minden este felkerül egy novella, amit elolvashattok, és értékelhettek.

A szavazás menete:
Hozzászólásban a véleményed mellett négy pontszámot várunk:
- Mennyire tetszett a törénet, 1-10ig
- Mennyire karakterhű a történet, 1-10ig
- Az író stílusa, 1-10ig
- A kulcs kihasználása, 1-10ig.

A pontszámok a verseny végén összesítésre kerülnek, majd el lesznek osztva annyival, ahányan leadták az adott történetre a voksukat. A legtöbb szavazatot kapott mű írója lesz a verseny győztese.

Szavazás vége: 2015. november 30.

Az 5. novellát, ami az utolsó a Tovább után olvashatjátok!


Kulcsszavak: piercing, muskátlispite, ujjlenyomat, szívecskés alsónadrág



Gyilkos dolgozat




Ülök a tanteremben bliccbe tett ujjal, hogy szerencsém legyen. Tudom, hogy ez csak babona, de most nagy szükségem lenne a szerencsére.

Tris Prior vagyok. Tizenöt éves, Bátor. Egy év van még hátra a csoportválasztásig, addig nyugtom lehet, csakhogy most más miatt aggódom. Témazárót írtunk a harci stratégiákból. A tanár ezen az órán hozza az eredményeket. Jaj, remélem ötös lesz! Anyukám megígérte, hogy csináltathatok még egy tetkót, ha ötöst kapok.

Mindenki itt van az osztályból, Tobiast és Petert kivéve. Biztos nem szeretnék, hogy be legyen írva a bizonyítványukba a rossz jegy, ha azt kapnak... vagy valami hasonló. Mondjuk Peterre ez jellemző, de vajon Tobias miért nem jött órára? Remélem nincs semmi baja! Christina, a padtársam épp a körmét rágja, ettől csak még idegesebb leszek. Ha ő is izgul, azt jelenti, nagy gáz van; ő mindig pozitív. Az ajtó nyikordul, majd kinyílik, és még a hátsó muskátlispite banda is elcsendesedik. Az ajkamba harapok, mikor Mr. Wilson belép az ajtón. Komoly arccal lépked, kezében az eredményeink. Mondjuk, lehet az arca komoly volt, de nem nagyon lehet komolyan venni a nyakán lévő I luv my Mummy! <3 tetkóval. Hogy lehet egy ilyen ember Bátor? Nem csoda, hogy tanár lett. El tudom képzelni, ahogy lefekvéshez készülődve szívecskés alsónadrágban kamillateát vagy meleg tejet iszogat. Mindezek ellenére szigorú tanár. Mr. Wilson már az asztalára helyezi a dolgozatokat, és felénk tekint.

- Jó napot kívánok! - köszönünk többé-kevésbé egyszerre.

- Jó napot kívánok nektek is! - köszön vissza szigorú arccal és érzelemmentes hangon. - Lássuk a mai programot: elmondom minden feladat megoldását és helyes levezetését, azután felolvasom a jegyeket.

Fél óra telik el a megoldások magyarázásával. Ahogy megfigyeltem, maximum csak egy kicsike hibám van, szóval biztosan meglesz az ötös. Woohoo!

A tanár épp a jegyek felolvasásához nyitja a száját, de már soha nem tudja befejezni, vagyis még elkezdeni sem. Egy kés suhan be a nyitott ablakon, majd egyenesen szíven találja a tanárt. Két másodperc sokk után az osztály fele éljenezni kezd, páran fejvesztve rohannak segítséget hívni. És a maradék vagyis: én, Christina, Uriah, Zeke, Will, Lynn, Al és Marlene, pedig kérdő pillantásokat küldünk egymás felé. Na ez meg honnan jött? Mi történt? Nem tudunk többet ennél. Pár perc múlva már egy egész had felnőtt érkezik a helyszínre. A Bátraktól pár ember elviszi a hullát, mivel halálos volt a tanár sérülése. Eközben egy Bátor vezető, akit - csodák csodájára - ideküldtek egy Őszinte pszichológus - akinek mellesleg a frizurája egy őrült tudóséra emlékeztet - társaságában a szemtanúktól kérdezősködik, de mind csak az éles kést látták berepülni. A vezető az állán lévő egyik piercinget babrálja a piercingekkel zsúfolt arcán. Piercingek vannak a szemöldöke felett, az ajkában, az orrában és még a nyelvében is.

- Sziasztok! Megtudnátok mondani ki hiányzott az osztályból a bűncselekmény idejében?- kérdezi a piercingpofa. - Kérlek most úgy feleljetek, mintha igazságszérumot kaptatok volna.

- Peter Hayes és Tobias Eaton - feleli Al idegesen.

- Jól van. Nem hazudik - jelenti ki a dilidoki.

- Hmm... Ebben az esetben muszá... - hagyja félbe a vezető, mert ebben a pillanatban kinyílik az ajtó, és Tobias lép be rajta a miénknél is idegesebb tekintettel.

- Sziasztok! Jó napot! Mi történt itt? - kérdezi feszengve.

-Tobias, te meg..

Már épp odaakarok menni megölelni, hiszen együtt járunk, de a Bátor fickó közbelép, és elállja az utam a karjával.

- Mr. Eaton, hol volt ön idáig?

- Öhm... Mivel úgyis csak dolgozatkiosztás lett volna az órán, inkább a késdobálást gyakoroltam. - Ennél rosszabb okot nem is mondhatott volna. A dilidoki gyanakvó és kételkedő pillantásokat küld felé:

- Hazudik.

Tobias csak lesütött szemmel áll.

- Ezen nincs mit vitatni! Csakis Mr. Eaton tehette, remek késdobáló, tökéletesen céloz és "a kés dobálást gyakorolta", nem kell több bizonyíték. Mr. Eaton, ön most velem jön.

Én reagálok a leghamarabb, átbújok vezető karja alatt, mert elég alacsony vagyok hozzá, és megfogom Tobias karját:

-Nem! Tobias nem tenne ilyet! És.. és az osztályunk két emelet magasan van, a kés pedig vízszintesen érkezett vagyis csak a szemben lévő tetőről jöhetett, és mint ön is tudja, Tobias tériszonyos!

Jó, nem a legjobb a félelmeiről beszélni, de a barátai és a vezetők tudják, mivel Tobias tesztelte a legújabb félelemszimulációt, amit kifejlesztettek.

- Adjanak egy kis időt, és bebizonyítjuk, hogy nem ő tette, és megtaláljuk az igazi gyilkost!

- Hát legyen… De csak azért, mert nem akarom egész nap a hisztiteket hallgatni. Hatig kaptok időt. Az edzőteremben fogtok találni a Bátrak központjában, ott lesz a tárgyalás. Ha addig nem bizonyítjátok be, vége, erővel hozatom a tárgyalásra! Ott majd elmagyarázhatjátok kedvetekre mi történt. - Azzal el is megy a dilidokival együtt.

- Srácok, nem én tettem!

- De akkor hol voltál igazából? - kérdezi Will.

- Én… Azt nem mondhatom el.

- Nyugi haver, hiszünk neked! - mondja Zeke.

- Mi hiszünk neki, de a bíróság kevésbé fog! - jegyezi meg Lynn.

- Hmm... De ha nem Tobias volt, akkor... - szólal meg Marlene.

- Akkor csak Peter lehetett. Az a muskátlispite - fejezi be Uriah.

- Nézzünk kicsit körül - tanácsolja Christina ,- hátha találunk valamit.

- Lynn, Marlene és Uriah, ti keressétek meg Petert, és faggassátok ki. Christina, Will és Al, ti nézzetek körül a suliban hátha találtok nyomot vagy hasonlót. Én, Tobias és Zeke pedig itt maradunk átvizsgálni a helyszínt. Négy óra van. Egy óra múlva itt találkozunk - osztom ki a feladatokat.

- Igenis, főnökasszony! - ugrat Uriah.

Mindenki elmegy a dolgára. Zeke kimegy kicsit a folyosón is körülnézni, így kettesben maradunk Tobiasszal.

- Szóval, gyakoroltad a késdobálást? - viccelődök.

- Ha-ha, ha tudtam volna, akkor...

- Nyugi, én hiszek neked, és biztos megoldjuk valahogy – mondom, és megcsókolom. Ő pedig visszacsókol. Szívesen elidőzünk még így, de vége a szerelmes perceknek, mert Zeke visszajön, és folytatódik a nyomozás.

Egy óra elteltével mindenki visszatér. Senki sem tudott meg semmi hasznosat sajnos…

- Peter azt állítja, hogy rosszul lett, ezért elment kicsit sétálni, miután állítólag már elkéretőzött Mr. Wilsontól. De ezzel semmit sem kezdhetünk - meséli Marlene.

-Jaj, haver, mond már meg, hogy hol voltál igazából! - fordul Zeke a gyanúsított felé.

- Hát jó, ha csak ez segít... Szóval én... Én a megmaradt csokitortákat ettem az ebédlőben... - mondja Tobias félénken.

Halálos csend következik, mindenki a csokitortapusztítót bámulja pár másodpercig.

- Öregem...te… - töri meg a csendet Uriah.

- Én... Én...

- Te nem tudtad, hogy van friss is a felső konyhaszekrényben?

Mindenki Uriahra szegezi a szemét.

- Mi van? Nem csak Tobias szokott csokitortát csenni.

- Hát, öhm... igaz - értünk egyet mind mormogva. Úgy látszik, nem csak én vagyok az egyetlen csokitortafüggő.

- Na szóval, ennyi még mindig nem lesz elég; nem Tobias volt, de nincs bizonyítékunk Peter ellen - jegyzi meg Will.

- Tobias, láttál valakit mialatt... az ebédlőben voltál? - kérdezi Christina.

- Hmm... Hát, igen! Ott volt Peter pár perccel becsengetés után!

- És mit csinált? - kérdezem.

- Nem láttam onnan, ahol voltam, de az evőeszközöknél kotorászott valami után.

- De mit kereshetett? Ott csak vajkések vannak, amikkel még a puha vajat is úgy kell ütlegelni, mintha fát vágnál és a kés, ami a tanárt eltalálta éles volt, olyan mint amilyenekkel gyakorlunk - szólal meg Zeke.

Tobias a gyilkos kését bámulja, amelyik a sarokba van félredobva. A Bátrak nem nagyon figyelnek az ilyesmire, csak ne legyen ott a hulla, nem kell golyóálló üveglapok mögé helyezni minden tárgyat, ami a helyszínen volt.

- Várjunk csak! - Tobias felpattan a székről, amire eddig elhelyezkedett, és a kés felé indul. Közelebb hajol hozzá és tanulmányozza, mi pedig őt figyeljük.

- Ez nem egy gyakorlókés! Ez egy vajkés, aminek ki van élezve a hegye! Valószínűleg kiélesítette egy ollóval vagy valamivel.

- Jó, de hogy bizonyítsuk be azt, hogy Peter dobta anélkül, hogy Tobias elárulná mit csinált óra közben? - kérdezi Al.

- Hát... van egy Művelt ismerősöm, akinek van valami ujjlenyomat leolvasó kütyüje, ami azt is megmutatja kié az ujjlenyomat, és akkor meg lenne a bizonyíték -javasolja Zeke.

A gyanúsított visszahuppan a székébe:

- Remek! Eltudod kérni tőle?

- Elég jófej Művelthez képest, szerintem kölcsönadja. Elszaladok érte, biztos otthon van. Tíz perc és itt vagyok! Addig tegyétek egy zacsiba a kést, hogy ne legyen más ujjlenyomat rajta! - mondja Zeke, és ki is szalad az ajtón.

- Siess, már csak huszonöt percünk van hatig, a tárgyalásig! - kiált utána Lynn.

- Chh, mindjárt jönnek elrabolni… - mondja Tobias. Megfogom a kezét.

Nem is vettük észre eddig, de a takarítók már bejöttek, és elkezdték felmosni a vért.

Te jó ég, a kést még nem tettük el! - kapcsolok.

Épp jókor veszem észre. Az egyik takarítónő már nyújtja is a kezét, hogy felvegye a kést.

- NE! - kiáltunk egyszerre a többiekkel. Ha hozzáér, lehet nem fog rendesen látszódni Peter ujjlenyomata! Gyorsan felpattanok, és a nő elé vetem magam.

- Öhm.. izé... Bocsánat hölgyem, de ezt... le kell foglalnunk – hebegem. – Kérem, adnának egy zacskót és egy gumikesztyűt?

Önfeláldozó nő lehet, szürke kendővel van hátrafogva a haja, és szürke ruhát visel. Zavartan néz rám.

- Hát... öö.. persze, de csak szemetes zacskónk van.

- Ha tiszta, az is jó!

Ad nekem egy gumikesztyűt, és egy szemetes zacskót. Hallom, hogy a többiek kuncognak a háttérben. Úgy látszik én leszek a késes vagy szemeteszacskós csaj, Tobias pedig a maradéktortás fiú. Felhúzom a kesztyűt és beledobom a kést a zacsiba, azután visszamegyek a többiekhez.

- Szép zsákolás! - ugrat Uriah. Marlene és Zeke, még mindig kuncog halkan, kezüket a szájuk elé tartva.

- Ha-ha... - mondom egy gyilkos mosolyt küldve felé. - Na és most várjuk tovább Zeke-t.

Pár perc múlva Zeke is megérkezik.

- Sziasztok! Megvan a leolvasó! Bocs, hogy késtem, kicsit távolabb lakik, mint ahogy emlékeztem.

- Éljen! És most teszteljük le - mondja Lynn.

Abban a pillanatban két fegyveres Bátor lép be az ajtón.

- Melyikük Tobias Eaton?!

- Attól tartok, nincs időnk tesztelni - suttogja Will.

- Én vagyok az, de...

Nem tudja befejezni, mert a két fegyveres felkapja, és hurcolni kezdik az ajtó felé.

- Várjanak! Mi... - kiáltok.

- Nincs kifogás! - ordít rám, majd futva mennek tovább náluk a gyanúsítottal.

- Milyen szép kis gyanúsított szállítás...- jegyzi meg Uriah.

- Nincs idő ilyenekre, biztosan a vonatra sietnek, és ha azt mi lekéssük, akkor nem érünk oda a tárgyalásra, és Tobiast elítélik! Zeke hozd a leolvasó gépet! - Azzal felkapom a szemetes zacsim, és futni kezdek Tobias "elrablói" után. Hallom, ahogy a többiek a sarkamban loholnak. A két Bátor a gyanúsítottal már beugrik az első vagonba, mikor meglátom őket. Még gyorsabban sprintelek. A többiek is belehúznak, és beérnek. A vonat elmegy... És mi épphogy csak beugrunk az utolsó vagonba. Alt alig sikerül berántani. Minél többen leszünk Tobias védelmére, annál jobb. Mindenki fáradtan rogyik le a vagon padlójára.

- Hú... hát ez necces volt - mondja Marlene.

- Ja! - vigyorog egyet Uriah.

Pár perc elteltével már ki is kell ugranunk, mert elérjük a Bátrak központját. Otthon, édes otthon! Kicsit bevertem a könyökömet eséskor, de nincs időm ilyesmikkel foglalkozni. Gyorsan felpattanok, mert a fegyveresek már rohannak le a lépcsőkön Tobiasszal az edzőterem felé. Követjük őket a többiekkel, akik kicsit sikeresebben estek nálam. Benyitunk az edzőterembe, és pont kezdésre érünk oda. Elég kevesen vannak, köztük Peter és a szülei, Tobias szülei, a sok piercinges fickó, az Őszinte pszichológus és pár osztálytársunk és tanárunk. Gyorsan leülünk egy üres széksorba, és várunk. Ahogy elnézem, elég kapkodva szórhattak ide pár széket, de azokat is csak azért, hogy legyen hová leülni. Ez luxus bírósági teremnek számít a Bátraknál.

- Látom végül ideértetek - tekint felénk a piercingpofa. - Szóval, tisztelt szülők! - fordul Tobias szülei felé. - A fiuk gyilkossággal van vádolva, mivel nem volt ott azon az órán, mikor a tanár urat halálosan megsebezte egy ablakon berepülő kés, és állítása szerint ő ez idő alatt a késdobálást gyakorolta. Ám Peter sem volt ott, ezért őt és a szüleit is idehívattam.

- Ha az idehívatás elraboltatást jelent… - suttogja nekem Christina.

- Tobias! - szól az apja. - Arról volt szó, hogy nem lógsz, és maximum csak verekedsz!

- Apa! Nem én tettem!

- Van akármilyen érvényes bizonyíték erre? - kérdi a piercinges vezető.

- Három is! - szólalok meg.

- De hát nyilvánvaló, hogy ő volt! - csattan fel Peter, és rámutat Tobiasra. - Nincs mit cifrázni ezen!

- Csendet! Hallgassuk meg Ms. Priort! - szólal meg az érdekünkben a pszichológus, akit úgy látszik kíváncsivá tett a mondandóm.

Peter bosszankodva fészkelődik tovább a székén. Felállok a szekemből:

- Először is mint már korábban mondtam, Tobias tériszonyos, vagyis nehezen tudott volna az ablakkal szemben lévő tetőről becélozni. Másodszor - előkotorászom a korábban a zsebembe gyömöszölt gumikesztyűt és felhúzom, majd kiveszem a szemetes zacsiból a kést, és előre mutatom. - Észrevettük, hogy a gyilkos kése nem olyan, mint amivel gyakorolni szoktunk, hanem egy kiélesített hegyű vajkés az ebédlőből. Ám, hogy biztosak legyünk benne, hogy nem a jelenlegi gyanúsított a tettes, szereztünk egy ujjlenyomat leolvasó szerkezetet, amivel meg tudjuk állapítani ki is dobta. Zeke, kérlek.

Zeke is feláll, előveszi a mellesleg elég kicsi gépet a zsebéből, és bekapcsolja, majd elhúzza a kés két oldala mellett. Megnyom egy gombot, és egy rövid, sípoló hang után a kis gépezet a falra vetít egy ujjlenyomatot, ami mellett megjelenik egy ember képe és végül egy név: Jack Smith.

Peter kárörvendően vigyorog.

- Ez biztosan az az ember, aki kihúzta és a sarokba dobta a kést - jegyzi meg Zeke.

- Igen, ismerem, ők vitték el a hullát... - ért egyet a Bátor vezető.

- Lássuk a következőt - mondja Zeke, és idegesen megnyom egy másik gombot.

Ujjlenyomat. Kép. És végül a név: Peter Hayes. Peter arcáról azonnal eltűnik a vigyor, és helyette kétségbeesetten kiabálni kezd:

- De nem! Nem én! Ő volt!

- Mr. Hayes, szerintem elég bizonyítékuk van - szólal meg a piercingektől zsúfolt arcú vezető, és a fura hajú pszichológusra tekint.

- És nem is hazudnak, önnel ellentétben.

Peter szülei rosszallóan néznek fiukra:

- De Peter! Miért tetted? - kérdezi az anyja.

- Mert nem tanultam a témazáróra, és egy feladatot sem tudtam megoldani! Nem akartam, hogy akárki is megtudja ezt! Ők nem kaphatnak nagyobb jegyet nálam!- mutat felénk. A vezető rosszallóan néz rá.

- Ez nem ok rá, hogy megöld a tanárodat, szóval bűnösnek talállak, a büntetésed...

- Várjon kérem! Még lenne egy kérdésem! Mr. Eaton, hol volt a bűntett alatt? - mosolyog gonoszan Peter.

Jaj ne! Biztos látta Tobiast az ebédlőben enni!

- Erre én is kíváncsi lennék, Mr. Eaton - tekint a dilidoki Tobias felé.

- Hát, én... Öhm, az igazat megvallva az ebédlőben tanultam a biológiát; emésztés és táplálkozás, mert holnap felmérőt írunk - feleli a dézsmáló.

- Igazat mond - jelenti ki meglepve az Őszinte fickó.

- De, ő... - kezdi Peter.

- Szerintem nincs mit ezen vitatni, Mr. Hayes. A büntetése két hét kicsapás az iskolából, és ez alatt közmunka a csoportnélküliekkel. Valamint hat hétig nem kap desszertet a menzán, két jeggyel levonjuk a magaviseletét, és természetesen az egyes dolgozatjegyet is beírjuk az ellenőrzőbe és a katalógusba - jelenti ki a piercinges fickó.

- NEEE! CSAK A JEGYET NE!

- És most mindenki húzzon a dolgára! Még egy csomó dolgom van! - mondja a Bátor vezető. Odafutok Tobiashoz, és nekiugorva megölelem. Szerencsére nem esünk el, mert ő magasabb nálam és majdnem egy évvel idősebb is. Elkap a derekamnál, és felemel:

- Sikerült, nyomozónőm!

- Nélküled nem ment volna, nyomozóm!

Megcsókoljuk egymást, a többiek fújolnak a háttérben, de ez most minket nem érdekel.

- Gyertek, szerelmes pár! Tanuljuk mi is a táplálkozást, mint Mr. Eaton, és ünnepeljünk egy kis csokitortával, azután menjünk végre haza! - szól Zeke, miközben kisétál a többiek társaságában a teremből. Mi is követjük őket egymás kezét fogva.



Ne felejtsetek szavazni!

23 megjegyzés:

  1. Elfelejtettem emailben írni, de így névtelenül:
    Üdv! Én vagyok a novella írója!
    Mivel fanfiction gondoltam kicsit átírom vagyis: ebben a ficiben a legtöbb karakter, aki a Bátrakat választotta a csoportválasztásnál Bátorként született (kb.) 15 éves.
    Tudom, hogy elég krimis, de szeretek ebben a stílusban írni... :P
    Mindenkinek köszönöm az olvasást! :)

    VálaszTörlés
  2. 10/10
    10/9
    10/10
    10/10
    Nagyon jó volt! Annyira!! :3 imádtam <3
    Azért adtam csak kilenc pontot a karakterhűségre, mert mivel az írónk egy teljesen új sztorit kreált, mem tudtam ítéllezni. De alapjában véve semmo bajom nem volt a karakterek jellemével. :)

    VálaszTörlés
  3. 10/8
    10/8
    10/9
    10/10
    Nekem is nagyon tetszett,bár a karakterek nem a megszokottak voltak.Négyes nem kiabálna vissza az apjának,és egy picit túl vidám is volt az ő morcos modorához.De elfogadható.
    A történetben az nem tetszett,hogy kiszámítható volt néhány történés.Mint például,hogy Péter lesz a gyilkos.
    Ha egyszer bajba kerülnék,én is ilyen bírót kivánnák.XD Ilyen nyugis,megengedő bírót életemben nem láttam. Ezért is vigyorogtam a végén.
    A kulcsszavak beleillettek a történetbe,nem voltak vonatottak,vagy csak muszájból berakottak.
    További sikereket! Szurkolok. <3

    VálaszTörlés
  4. 10/10
    10/9
    10/10
    10/10
    Nem tudok rá rosszat mondani. A történet nagyon tetszett, jó volt, hogy egy kicsit elvonatkoztattál a könyvtől. Bírom az ilyen sztorikat, amikor teljesen más megvilágításba kerül a helyzet.
    A karakterek is kicsit megváltoztak, főleg Tobias és a szülei kapcsolata. De alapból jó volt.
    A stílus nagyon jó volt, ahogy a kulcsszavak használata is. Tobias magyarázata arra, hogy hol volt a bűncselekmény idején ("biológiát tanult"), hát az nálam mindent vitt, nagyon tetszett.
    Köszi

    VálaszTörlés
  5. 10/10
    9/10
    10/10
    10/10
    Szuper lett! Tetszik a történet, csak jót tudok róla mondani. A kulcsszavak is remekül fel lettek használva.
    Sok sikert! :) <3

    VálaszTörlés
  6. 10/7
    10/6
    10/9
    10/10
    A történet nem tetszett annyira. Nem tudom összehasonlítani a karaktereket, de azért nem ilyennek képzelném el őket kiskorukban. Tobias erőtlennek tűnt és nem hiszem, hogy megdézsmálná a csokikészletet. Az, hogy Peter milyen büntetést kapott egy gyilkosságért, na ez hihetetlen. Izgalmas volt a történet felfűzése és a stílusod viszont tetszett. Köszönöm az írásodat.

    VálaszTörlés
  7. 10/7
    10/6
    10/7
    10/8

    Imádom a krimiket, az egyik kedvenc műfajom, de sajnos ez tényleg egy kicsit erőltetett lett.
    Számomra nem annyira hiteles és kapkodó. Gyors a történet menete, kiszámítható volt. Kevés a párbeszéd, de összességében jó. Csak a karakterek nem jól voltak kidolgozva.

    VálaszTörlés
  8. 10/7
    10/6
    10/7
    10/8

    Teljesen egyet értek Rékával, így a pontozásom is megegyezik vele.

    VálaszTörlés
  9. 10/10
    10/10
    10/10
    10/10

    Lehet velem van a baj, de én imádtam!*-* <3

    VálaszTörlés
  10. 10/10
    10/10
    10/10
    10/10

    Nem tudom, lehet elfogult vagyok de nekem ez nagyon tetszett! *-*

    VálaszTörlés
  11. 10/10
    10/10
    10/10
    10/10

    Fantasztikus lett *-* Komolyan mondom élveztem minden percét a ficinek :3 És az a rész mikor berepült a kés és eltalálta a tanárt .. kb így néztem ki :- O.o ?!
    Viszont tetszett ez a nyomozós filling és Tobias ... eskü bekönnyezett a szemem a nevetéstől mikor elmondta,hogy a menzán volt és csokitortákat semmisített meg xd Na és Peter ... most se csalódtam benne :D Viszont azt hittem kicsit súlyosabb következményei lesznek annak,hogy megölt egy embert ... aztán rájöttem,hogy a bátraknál vagyunk :D
    Nagyon de nagyon tetszett a fici,szerintem nagyon jól írsz és remélem olvashatunk még tőled ilyeneket !
    Puszii <4

    VálaszTörlés
  12. 10/4
    10/5
    10/4
    10/7

    Öhm, nos... Én szeretem a krimit, de sajnos annyira közhelyes volt a történet, hogy gyakorlatilag végig szenvedtem. Sehol nem volt a karakterek személyisége, szerintem azt elhagyhattad út közben.
    Én azt sem értem, hogy Tobias azért nem ment iskolába, mert tortát zabált??? Oké, ez volt az a pont, amikor lecsaptam a laptopom tetejét és beleöklöztem az ajtókeretembe. Ez a rész annyira hiteltelen volt, hogy kedvem lett volna földhöz csapni a gépemet. Na, és ha már itt tartunk, a Bátraknak miért volt külön iskolája?????????? Gondoljunk már vissza Tris (akkor még Beatrice) alkalmassági vizsgájára. Az ISKOLÁBAN tartották és csak délben került rá sor. Addig tanultak!! Szegény Önfeláldozót még föl is lökte egy Művelt degenerált.
    Az oké, hogy most a Bátraknál vagyunk és a szereplők Bátornak születtek, de... miért haverkodik egy Bátor srác (Zeke) egy Művelt sráccal (???), ha soha a bánatban nem találkoznak, mert erre az egyetlen lehetőség a könyvben is lévő vegyes suli. Nem egy elit, be brave-school...
    Az író stílusa jó (is lett volna), ha nem rakja tele ennyi közhellyel a sztorit. Már, amikor elvitték a hullát tudtam, hogy Peter a bicskás gyilkos.
    Ami azt illeti: Nem tudom megérteni, hogy miért kell gyilkolni egy dolgozatért?! Egy dolgozatért?!
    Na, ez volt a másik pont, amikor lefejeltem az asztalomat.
    A könyvben Peter egyáltalán nem volt ilyen jó késdobáló, szóval emiatt iszonyatosan lehúztam a karakter-hűséget.
    Ismertetném a gondolataimat olvasás közben: vááááá, váááá, mi van?!, váááá, CSI:leértékelt kiadás, váááá
    Sajnálom, de számomra ez egy igen gyenge fici volt. Legközelebb ügyelj a hitelességre (mert szerintem ez a "Gyakoroltam a késdobálást, mer' há' én vok a best, wazze" stílus nem igazán hiteles. Amúgy meg nem szabad felnőtt nélkül tartózkodni az edzőteremben, hisz Tisszéket is kiküldték.),és csiszolj a helyesírásodon, valamint a történet vezetésen.

    VálaszTörlés
  13. 10/9
    10/8
    10/10
    10/10

    Nekem alapjában tetszett a történet :) Talán csak a szereplők kialakjtásával láttam problémát, én nem teljesen jgy képzeltem el őket. Az író stílusa tetszik, és a kulcsszavakat is szépen kihasználta :)
    Hajrá! <4

    VálaszTörlés
  14. 10/8
    10/6
    10/9
    10/9

    A szereplők kicsit eltérnek szerintem az igaziaktól.. A történet nem tökéletes, viszont szerintem ez a legjobb. Hát, sok sikert :)

    VálaszTörlés
  15. 10/10
    10/10
    10/10
    10/10

    Imádtam *-* Magába szippantott a történet, én is velük akarok suliba járniii!! :D Még sok ilyet :) <3

    VálaszTörlés
  16. 10/10
    10/10
    10/10
    10/10
    Oké, elfogott a fan-feeling, és ez a best :D Nagyon jóó <3 <4

    VálaszTörlés
  17. 10/10
    10/9
    10/10
    10/10

    Jó lett, és nem volt túlnő túl csöpögős! Nekem személyszerint ez tetszett eddig a legjobban :) Várok még alkotásokat az írótól :)

    VálaszTörlés
  18. Mészáros Enikő2015. november 30. 21:21

    10/10
    10/10
    10/10
    10/10
    Csodálatos, egyszerűen csodálatos!!!*O*

    VálaszTörlés
  19. 10/9
    10/9
    10/9
    10/10

    Jó volt, bár még van pár dolog amit csiszolni kéne. Összességeben viszont nagyon tetszett, csak így tovább!
    A történet maga ötletes volt de eléggé kiszámítható, például szerintem valahol mindenkinek volt egy halvány sejtése hogy Peter a tettes. Egy kicsit több meglepő fordulat és akkor máris jobb :)
    Várok még történeteket :)

    VálaszTörlés
  20. 10/10
    10/10
    10/10
    10/10

    Túl sok Beavatott videót néztem most :D És szerintem ez a leghűbb történet az egész Sorozathoz. Imádom a Beavatottat! Imádom Négyest!Imádom Trist! Imádom a Bátrakat! Imádom Veronicát! És végül imádom Ezt a ficit, és az íróját!!! <3

    xxKaty <4

    VálaszTörlés
  21. 10/9
    10/9
    10/10
    10/10

    Tanuljunk biológiát! :D Nekem semmi bajom a vele, a karakterek jól voltak kidolgozva, maga a történet tetszett, ha még kicsit csiszolsz rajta perfect ;)

    VálaszTörlés