Véleményem A hűséges filmről

Előre szólok, hogy csak az olvassa el ezt a bejegyzést, aki már látta a filmet, mert részletekbe menően mondom el a véleményemet a filmről.
Sokaknak nem fog tetszeni a véleményem, de az egy dolog, hogy rajongója vagyok az egész franchise-nak, attól még úgy érzem, az őszinte véleményemet kell leírnom, még ha ezzel sokan nem is fognak velem egyet érteni.
A másik, hogy ezzel senkinek sem szeretném befolyásolni a véleményét, csak az én szempontomból szeretném, ha átgondolnátok, mit is láttunk a vásznon.




Először is hatalmas köszönet a Freeman Filmnek, hogy meghívtak a premier előtti vetítésre!
Korábban még sosem voltam premier előttin, ráadásul még Budapesten sem moziban, sem a Westendben, így számomra ez óriási élmény volt. Az meg külön szuper volt, hogy vártak, meg posztert kaptam, és olyan awesome volt ott állni a sorban a szerencsések között.
És ez a vetítés volt idehaza a legelső, és a világon is nagyon az elsők között láthattam (na most irigykedjetek amerikai barátaink, hahaha), ami elképesztő érzés. Még ha mindezért 5 órát is utaztam, 220 kilométert. Tuti én voltam ott, aki a legmesszebbről ment.
A terem is szuper volt, elég közel ültünk molytesómmal, pont középen, így tökéletes rálátás volt a vászonra. Szinte telt ház volt, ami megint csak különös élmény volt a számomra.

Ennyit az élményekről, most jöjjön a film.

A Summit logónál konkrétan bekönnyeztem, annyira izgatott voltam, hiszen egy éve vártam a filmet, és olyan jó volt viszont látni már a logót is.

Ami tetszett a filmben:
Jó pont, hogy a film éppen ott vette fel a fonalat, ahol az előző film vége volt, így láthattuk, miért  is nem juthatnak ki az emberek a városból. Nagyszerű megoldás volt, és feszültséggel teli, nagyon jól működött a vásznon.
A tárgyalások szuperek voltak, kellettek ezek a kivégzések. A könyvben nem volt ennyire brutális ez a rész, de azért ez így volt jó. Különösen Evelyn szemszögéből, aki erőszakkal tartja a hatalmat a kezében.
Végül Max is meghalt, ez a végzet még jobb volt a számára, így méltón meglakolt a bűneiért.
Tetszett, ahogy Négyes megmentette Caleb életét. A könyvben is nagyon szerettem ezt a részt, itt elképesztő ötlet volt, hogy elhitette a csoportnélküliekkel, hogy lelőtte Calebet. Nagy piros pont ezért a jelenetért.
A falmászós rész is állati volt, egy-két vágást leszámítva. Az, hogy áramot vezettek a kerítésbe, nagyszerű ötletnek bizonyult, tovább növelte a feszültséget. És igen, Christina már megint zuhant egyet, mint mindegyik filmben... Na meg Caleb és a futás... Jól eltaknyolt a falon.
Tori halála - akármennyire is készültem rá - fájdalmas volt. Hát még mennyire fájdalmas lett volna, ha előkerült volna George. Az ő elvesztése épp a testvére miatt volt olyan szomorú a könyvben. De így is elég szívfacsaró volt, főleg Tris reakciója.
Összességében ez az álcafal jó megoldás volt. A könyvben sosem értettem, hogyan nem tűnt fel senkinek a Hivatal, mikor tök közel van a városhoz. Viszont így nem nagyon láthattak fényeket a kerítésen túlról.
Ez a radioaktív eső nekem bejött. Meg hogy radioaktív a táj. Valahogy én is így képzeltem el a város és a Hivatal közti részt, bár nem ilyen vörösen.
Az sem volt rossz, hogy Edgarék utánuk mentek, bár az a kocsival ugratás nagyon furcsa volt.
David irodája baromi jól nézett ki, az egész úgy ahogy van. A megközelítése már nem nagyon, de maga a helyiség az igen.
Ezek a tetoválások is tetszettek, még ha totál semmi értelmük, hogy ki hány százalékig gyógyult génállományú. Az egész jó volt, hogy ezek a tetoválások mint egy chip működtek az ajtók nyitásához.
A sok romantikus rész Tris és Tobias között. Ennyi csók még egyik részben sem volt, aminek nagyon örülök. Remélem azért az utolsó részben egy sakkozás még lesz. Kell az oda.
Fú tökre szomorú voltam, mikor nem értettek egyet, meg külön kellett menniük. Annyira látszott Trisen, hogy bántja, hogy nem lehet Négyessel.
A Fringe is tetszett, az a határsáv ugye, a magyar fordításban ez a mezsgye nem jött be valahogy. Csak olyan kicsinek tűnt. Volt 3 sátor és jól van. Ez a memóriaszérumos dolog jó ötlet volt, de maradhattak volna a szérumnál, ez a gáz szerintem nagyon gáz...
Peter beszólásain nagyon nevettem, de a poénjai valószínűleg pár nézés után már nem lesznek viccesek.
Négyes vitte el a hátán a filmet, de komolyan. Mindig erős volt, mindig harcolt mikor kellett. Ha szét kell verni pár orrot, és fel kell rúgni valakit, ő Négyes. Viszont hiányoltam a gyengéd, Tobias énjét, amit azért A lázadóban láthattunk párszor.
Az meg kimondottan tetszett, hogy Négyes is megsérült. Kellett ez ide! Hiszen ő sem sebezhetetlen, sem legyőzhetetlen, de azért megölelgettem volna, mikor ott bicegett végig a pusztaságon.
Marcus megjelenése váratlan volt, én már totál beleéltem magam, hogy többet nem is fogjuk látni, erre megjelent. A sorsa egész jó megoldás lett, csak ne kapkodták volna olyan gyorsan a képeket, amiket látott, mert így totál nem tudom, hogy Pici Tobias benne volt-e vagy sem.
A legvége. Az, hogy Tris üzent Davidnek, ahogy felrobbantották az álcafalat, az hatalmas volt. Megmutatták a Hivatalnak, hogy igenis Chicagóval számolniuk kell.


Ami nem tetszett:
Csak szerintem nevetséges, hogy nem figyeltek arra a készítők, hogy így, hogy nem volt időugrás a két rész között, Tris haja furcsán gyorsan megnőtt? De komolyan, pár óra alatt megnőtt a haja. Kell a samponjából.
Az a szakadék minek kellett a fal tövéhez? Nagyon meh volt, ahogy másztak le, és egy jó percig azt mutatták, mintha tök érdekes lenne, pedig nem volt az, alig vártam, hogy leérjenek.
Ezek a repülő izék... Nagyon Star Warsra hajaznak, a rendező bizonyára fan. Szükségtelen változtatás volt, egyszerű kocsikkal is tök jól működött volna. A buborékokról meg ne beszéljünk, siralmas volt.
Maga a bemutató videó a Hivatalról. Nem tudom miért, de nekem olyan... furi volt. Ettől jobb lett volna, ha csak egyszerűen eléjük áll David, és elmondja, hogy mi van.
A zuhany... Könyörgöm, az a gél cucc totál félelmetes volt, és szörnyen mutatott a vásznon. Na meg ahogy Matthew végig beszél, hát én tuti nem kezdtem volna el vetkőzni, mikor egy srác, akit kb 10 perce ismerek valószínűleg minden mozdulatomat nézi. Meg kicsit felhördültem, mikor Négyes nem akkor zuhanyzott, én meg kiakadtam, hogy kivágták, még jó hogy nem.
Ez a Providence mi volt... Tök feleslegesen utaztak el a Tanácshoz, mikor azok gyakorlatilag semmit sem csináltak, csak voltak. Máshogy is rájöhettünk volna, hogy David egy szemét alak.
Ellenben Nitáról nem is derült ki, hogy negatív karakter. Annyira jelentéktelen szerepe volt, na nem mintha másnak nem...
Natalie gyerekkorát máshogy is bemutathatták volna, bár ez sem volt rossz, az még tetszett is, hogy Tris az emlékben átveszi az anyja helyét, ez egy jó megoldás volt, csak itt is megint a high-tech cuccok. Túl sok van belőlük.
Így, hogy gyakorlatilag 200 év alatt Tris az egyetlen, akinek meggyógyultak a génjei, az egész kísérlet elveszti a jelentőségét. Egy emberért értelmetlen ezt az egészet csinálni. Ezért nem értem, hogy miért nem lehetett az összes Elfajzott géntiszta. Pont ez a jó Trisben, hogy szinte semmivel sem különlegesebb másoknál. És így az édesanyja elhatározása sem jelent semmit, hogy bement önként a városba. Pont azért ment be, hogy megmentsen annyi Elfajzottat a Műveltektől, amennyit csak tud (mint Amart és George-t, de ők ugye nem kaptak szerepet). Ez az egyik legjobb dolog a könyvben, és semmit nem kapunk belőle, mert a magyarázatuk, hogy miért is ment Natalie a városba, hát elég lame.
A szereplők meg szinte semmit sem beszéltek. A FourTris szálon kívül más kapcsolattal nem is foglalkozott a film. Komolyan, Christina és Tris megint nem beszéltek semmit. Mikor leültek egymással szemben, tisztára megörültem, hogy na most végre megbeszélik a dolgaikat, vagy valami, de a  köszönésen kívül SEMMIT nem beszéltek.
Uriah-nak egy mondata volt, így ha meghal a negyedik részben, senki nem fog egy könnyet sem ejteni, huszadik mellékszereplő lett. Calebnek meg túl hamar el lettek nézve a bűnei, és még orrba vágva sem lett, pedig igazán megérdemelné.
De ebben a részben Tris sem kapott sok szerepet. Peter többet szerepelt, mint a főhősünk. Emellett végig bizonytalannak éreztem, ami nem is volt baj, mert legalább őt megkeverte ez a hely, ha már mást nem. De akkor is hiányoltam a Műveltségét. Neki kellett volna Tobiast figyelmeztetnie Nitával kapcsolatosan, nem pedig fordítva.
Peter meg... Az ő karaktere az egyik legösszetettebb a szériában, de a filmben lebutították egy poéngyáros nyaligépnek. Nekem az a Peter kell, aki tudja, hogy egy rohadék, és utálja magát ezért.ű
És a vége... Ahogy Evelynt használják, hogy kitöröljék az emberek memóriáját, oké, ezt még meg lehet emészteni, de ez a narancssárga gázfelhő röhejes volt. Főleg, mikor ki-be kapcsolgatták az időzítőt, meg porlasztották a szérumot... Ú, fájdalmas volt. És senkinek semmi baja nem lett tőle, pedig ott úszott az a gázfelhő. Meg az is, ahogy Tris elpusztítja azt a dolgot, ami a levegőbe juttatta a szérumot. Én untam, annyira látszott, hogy senki sincs veszélyben, hogy nem volt feszültség. Ez volt az eddigi leglaposabb végkifejlet a sorozatban.
A drónok... Annyira feleslegesnek éreztem őket. Ugyan, ezekre Négyesnek komolyan szüksége van? Na de emberek, Négyes egy pisztolytussal lerohan egy hadsereget. Olyan zavaró volt, hogy össze-vissza repkedtek azok a cuccok.
És valaki mondja meg nekem, hogy az a hivatali katona fickó jó volt vagy rossz? Mert totál nem értettem, mit bámulnak egymásra a repcsin. Na meg a repcsi, ennyit Négyes tériszonyáról...
Komolyan, attól fogva, hogy kijöttek a városból nem volt olyan képkocka, ami ne lett volna tele effektekkel. Túl sok volt a modern kütyü, a sok high-tech cucc. Ennek a Hivatalnak miből volt erre pénze és nyersanyaga egy radioaktív pusztaság közepén?


Szóval összességében nekem nagyon vegyes érzelmeim vannak a filmmel kapcsolatosan. Az első fél órát nagyon élveztem, egyszerűen imádtam, aztán mikor elhagyták a várost, az egész kezdett nem tetszeni, nem tudtam utána már élvezni a sztorit. Nem volt elég feszültség, elég könyvhűség, elég kapcsolat a szereplők között. Végig hiányérzetem volt, és fájt, hogy ez lett a végeredmény. A könyv sem a kedvencem, annak is untam a felét, de pont ezért lehetett volna egy szuper adaptáció belőle, ami nem igazán jött össze, mert úgy érzem, ez már nem A beavatott-sorozat, hanem valami weird fanfcition amit nem én írtam.
Azért remélem, hogy ha sikerül megnéznem angolul, jobban fog tetszeni, hiszen először A lázadó sem tetszett.
Lehet túl kritikus vagyok, de ez van, ha a könyv minden részletére emlékszem, és úgy érzem, hogy elveszett a lényeg a látványban.
Viszont ezek után nagyon kíváncsi leszek az Ascedantre, mit hoznak ki belőle ezzel az új rendezővel. Remélem, legalább megkapjuk a könyv végét, és végre hasznát is veszem a zsepijeimnek, és nem csak a csalódottságtól, és Matthew borzalmas szinkronhangjától kell sírva fakadnom.

Egy biztos: egy háború küszöbén állunk.

+ Könyörgöm, mondja már egyszer Tris is, hogy Tobias, kérem! Olyan gáz, hogy mindenki így hívja lassan Négyest, csak ő nem...
++ A Hűségesek szinte semmi szerepet nem kaptak, pedig ha már a könyvnek ez a hiánya, itt jobban figyelemmel kísérhettünk volna őket.