Fanfic fordítás: Egy döntés - 1. fejezet


Ezúttal én jelentkeznénk egy fordítással, hogy meglegyen a heti olvasnivalótok így a többi fordítás befejeztével - ugyebár hamarosan vége az Önzetlen döntéseknek is -, és amíg szorítunk, hogy a csajok belekezdjenek valami újba, itt legyen ez a kis rövid történet, ami remélhetőleg belopja majd magát a szívetekbe.
Azt hittem, hogy már volt róla szó a Fanfic-ajánlóban, de úgy látom mégsem. De így legalább már nem olvastátok előre. Viszont meglehet, hogy az írójától már olvastatok, mivel tőle már ajánlottam nektek a Make It Raint és a Whatever It Takest.
A történetről sokat nem árulnék el elöljáróban. Az alap sztori, hogy a Választási Ünnepség előtt álló osztály Csoporttörténet óra keretében egy levelezési programban vesznek részt, ahol véletlenszerűen kisorsolják a diákok, hogy kivel fognak - név nélkül és sok szabály mellett - levelezni, és betekintést nyerni a választás utáni életbe. Az illető lehet bármelyik csoportból, de a lényeg, hogy már túl van a beavatásán. Innen nem nehéz kitalálni, hogy Beatice kivel fog levelezni.
A sztori rövid fejezetekből áll, és mindössze 12 rész, de ennek ellenére nagyon aranyos és izgi. Egy kellemes esti olvasmány.

Külön öröm, hogy az író, milner szívélyes beleegyezését adta a fordításra, amiért nagyon hálás vagyok.
Az eredeti sztorit ITT találjátok meg! És jó olvasást az első fejezethez!



1. fejezet



BEATRICE

Az iskola előadójában gyűlünk össze, és türelmesen várjuk, hogy megtudjuk, miről fog szólni a mai gyűlés. Egy gyors pillantás a jelenlevők kis csoportján elég ahhoz, hogy rájöjjek: csak a végzős diákok vannak itt. A bátyám, Caleb mellett ülök a saját csoportunk kis csapatával, miközben a másik csoportok tagjai hangosan beszélgetnek maguk között és egymással. Mikor a Csoporttörténelem tanárunk, Mrs. Bradford belép a teremben, a figyelmemet felé irányítom.

- Most már csendesedjetek el. Van egy fontos és izgalmas bejelenteni valóm mindnyájatok számára - mondja annyi lelkesedéssel, hogy a szívem zakatolni kezd a várakozástól. - Ez az utolsó évetek, mint azt tudjátok, így ebben az évben a csoportok vezetői egy új programmal álltak elő, ami a ti érdekeiteket szolgálja. A programnak az Integrációs Levelezési Beavatás a neve. Ennek két előnye is van. Először is ez segíteni fog összekovácsolni a csoportokat. Másodszor pedig egy lehetőséget kínál, hogy legyen számotokra valaki, akivel beszélni tudtok. Valaki, aki már túl van a beavatásán. Segíthetnek nektek egy kis bepillantást nyerni, milyen is az élet a Választási Ünnepség után.

A teremben lévők mocorogni kezdenek, körülnézve látom az izgalmat az arcukon. Halványan elmosolyodom, mielőtt a bátyám előre hajolva eltakarná a látóteremet. A rosszallása lelomboz, így ismét magamba zárom az érzéseimet, és ismét a tanárra figyelek.

- Most pedig néhány dolog, amiről tudnotok kell. Ez a program leveleken keresztül fog futni, amik rajtam és a csoportok vezetőin keresztül fognak célba érni. Emellett az egész teljesen név nélküli lesz. Nem fogjátok tudni, kivel beszéltek, vagy hogy melyik csoportba tartozik. Számok fognak titeket jelképezni, ahogy a partnereiteket is, és ez lesz az egyetlen módja, hogy megcímezzétek egymásnak a leveleiteket. Minden a lehető legvéletlenszerűbben fog lezajlani a mi részünkről, ami nem csak a biztonságotokat garantálja, de a program sikerességét is. Mikor a neveteket mondom, kérlek gyertek ide, hogy kiválasszátok a számotokat, és a partnereteket.

Elővesz két nagy tálat az emelvény mögül. Látom, hogy tele vannak papírcetlikkel. Nem tehetek róla, de emlékeztetnek azokra a tálakra, amiket a Választási Ünnepségen használunk.

- Ó, mielőtt elfelejtem - szólal meg a tanárnő. - A számotoknak titokban kell maradnia. Rátok, és csakis rátok tartozik. A ti számotok és a partnereteké is két számjegyből fog állni. Az első egyedileg titeket jelképez, míg a másik a csoportokat. Csakis mi, akik a programot összeállítottuk fogjuk érteni őket, szóval ne is erőltessétek az agyatokat, hogy rájöjjetek. - A Művelt kölykök felé tekint, akik nevetnek. - Ez lesz a próba, szóval törekedjünk rá, hogy sikeres legyen, rendben?

Szélesen elmosolyodik, mielőtt a tálba nyúlna, és kihúzna egy cetlit.

- Lyla Smith.

Egy Barátságos lány feláll, és odasétál. Aggodalmasan nézi, ahogy Mrs. Bradford leír néhány információt a mappájára. Lyla a másik tálhoz lép, és kihúz egy papírfecnit, majd odaadja a tanárnőnek, aki folytatja a jegyzetelést. Félbehajtja a mappáján lévő papírt, a preparációnál félbe tépi, és az alsó felét Lylának adja. Ő gondosan áttanulmányozza, meghallgatja a tanárunkat, mielőtt a zsebébe süllyeszteni a papírt, és kisétálna az előadóból. Rájövök, hogy ez nem lesz egy gyors folyamat, így hagyom magam elbambulni.

- Beatrice Prior.

Összerezzenek, mikor elég hamar meghallom a nevemet. Önfeláldozóként megszoktam már, hogy mindig az utolsók között kerülök sorra. Egy pillanatig hezitálok, mielőtt felállnék, és lesétálnék. Türelmesen megvárom, amíg Mrs. Bradford befejezi a körmölést.

- Gyerünk, válassz egy cetlit - mondja, miközben a balján álló tál felé int.

Mindegyik egyformának tűnik, így választok egyet a tetejéről, és a tanárnőnek nyújtom. Gondosan széthajtogatja, majd tovább ír. A szívem aggodalmasan kalapál, mikor eltépi a papírt, és a kezembe adja.

- Beatrice, a felső szám a tiéd. - Rámeredek a 6-1-es számra a lapomon. - Mikor a nevedet írnád, vagy aláírnád a leveled, ezt a számot használd. Ez pedig - mutat a lap aljára -, a társad száma. Ugyanazok a szabályok itt is. Érthető? - Bólintok. - Remek. Ennek a lapnak a hátulján megtalálod az elfogadott és elkerülendő témák listáját. Rajta, most visszamehetsz a tanterembe. A többiek már nekiláttak a leveleiknek. Lehet kezdetben furcsa lesz, szóval az első levelet egyszerűre írd meg, rendben? Mielőtt ráeszmélnél, bele fogsz jönni.

Ismét bólintok, majd az ajtó felé int. Szorosan magamhoz ölelem a papíromat, és ráérősen visszasétálok a teremhez. A szívem továbbra sem akar lelassulni. Elgondolkodom, vajon ki lesz a párom. A számhúzás nem garantálhatja, hogy valakit a saját csoportomból kapok, és megrémiszt, hogy mennyire izgatott leszek attól, hogy lehetőségem nyílhat valakivel beszélni az Önfeláldozókon kívülről. Elmosolyodom, és csendben azon töprengek séta közben, hogy milyen kérdéseket fogok feltenni. Mikor a teremhez érek, felöltöm az Önfeláldozó maszkomat, és leülök.

A többiekre nézek, és észreveszem a zavarodottságot az ábrázatukon. Mikor megpillantom Lylát, ahogy a lapjára mered, eszembe jutnak a szabályok a hátoldalon. Megfordítom a sajátom, és átnézem őket.


Amit lehet:

Csak rövid beszélgetéseket folytass.

Vitassatok meg témákat, mint például: időjárás, iskola, a kinézetetek, házi feladatok.



Amit nem lehet:

A csoportodhoz kapcsolódó dolgokról beszélni.

Felfedni a valódi neved.

Felfedni hol élsz.

Felfedni lényeges dolgokat a családotokkal és a munkájukkal kapcsolatosan. (Megemlítheted, hogy hány testvéred van, vagy jelentéktelen dolgokat a szüleiddel kapcsolatban, stb.)

Az alkalmassági vizsgáról beszélni. (Az érzéseidet ezzel kapcsolatosan megemlítheted.)

A Választási Ünnepség részletei iránt érdeklődni.

Csak ceruzával írhatsz.



Ez a lista abszurd. Hogyan is kaphatnánk képet a Választási Ünnepség utáni életről, ha nem beszélhetünk róla? És mégis milyen titok lehet ezzel kapcsolatban? Hiszen bárki elmehet rá, nyilvános ünnepség. És mégis hogyan hozzuk közelebb a csoportokat, ha gőzünk sincs, melyik tagjával társalgunk. Látom előre, hogy ez az egész három, talán négy levél után ki fog fulladni. Ez nem valami jól átgondolt program.

Felsóhajtok, majd előveszek egy papírt és egy ceruzát. Mégis kötelező, így talán megér egy próbát. Megnézem magamnak a levelezőtársam számát, mielőtt összehajtanám a papírt, és a ruhám zsebébe süllyeszteném.


Kedves 4-4,

Az én nevem 6-1. Nem vagyok valami biztos benne, mit is írjak így, hogy látom, mennyi szabály van, hogy névtelenek maradjunk.

Ebben az évben fogom befejezni az iskolát, ami elég egyértelmű. Jó tanuló vagyok, szín ötös. Eléggé szeretem az iskolát, és gyakran eszembe jut, milyen furcsa lesz nem ide jönni minden nap. Te szeretted a sulit?

Véleményem szerint ez a program elég különös, te nem így gondolod? Úgy érzem, hogy talán valami rosszat fogok mondani, és bajba kerülök, még ha senki sem mondott semmit arról, hogy lesz következménye a dolognak. Neked is van egy listád a megengedett témákról? Remélem a tiéd hosszabb, mint a miénk. Egy bekezdésbe beleférne minden, amit elmondhatok.

Azt hiszem, itt most be is fejezem. Meg akarok őrizni valamit, amiről következő alkalommal beszélhetünk. Remélem jól telik a napod.

Üdvözlettel: 6-1


Könnyen lehet, hogy ez a legrosszabb dolog, amit életemben írtam. Összehajtom a levelet, és az ölembe fektetett kézzel várom, hogy Mrs. Bradford bejöjjön, és elmondja nekünk, mit kell ezután tennünk.




9 megjegyzés:

  1. Szia!
    Nekem eddig bejön ez a szám. És a borító? Na az még jobb.
    Szerintem én már belészerettem (természetesen a ficibe), de akkor is hiányolom a másikat. Nagyon kis aranyos történetnek ígérkezik, és még mindig azon csodálkozok, hogy lehet ilyen jól valamit megfogalmazni? Alapjában olvastam már könyveket, csodás íróktól, de nem értem. Na, hagyd ezt rám.
    Nem ígérem, hogy minden részhez fogoo majd bírni kommentelni, viszont olvasni fogom, ígérem. Most viszont adom a kérdéseim:
    Tobias itt hány éves?
    Beatrice hány éves?
    Mikor érkeznek a részek?
    Utoljára mégegyszer közlöm, már imádom ezt a fanfictiont.
    Kíváncsian várom, mi fog ebből az egészből kisülni.
    c.h✨X

    (Bocsi ha valamit félre írtam, de telefoneól írom, és lusta vagyok fellapozni ezen a kis szűk helyen.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Nekem ez nagy kedvencem, nagyon imádtam, hiszen végre egy jól megírt, mégis könnyed.
      Tudom, én is hiányolom azt is, ez viszont rövid, könnyű a nyelvezete, így munka közben is tudom fordítani.
      Ohhh köszönöm! :$ És köszönöm, hogy olvasni fogod és hogy ide már írtál is.
      Tobias 18, Tris pedig 16 múlott. Erről szó lesz a levelekben.
      A részek minden pénteken lesznek 13:00-kor. Csúszásra nem nagyon kell számítani, mert már 8 fejezet fordítása meg is van.
      Remélem a későbbiekben még inkább tetszeni fog. :)

      Törlés
    2. Ó és a borító: mivel sokat szenvedtem vele, mire kigondoltam, milyen is legyen, és megcsináltam, így nagyon boldog vagyok, hogy ennyire bejövős. Köszi!!

      Törlés
    3. Drága Bia! Köszönöm és a sok örömöt is amit kapunk a munkáiddal! :)
      :)

      Törlés
    4. Sicu, tudod hogy legalább akkora örömmel teszem :)

      Törlés
  2. Már akkor imádtam ezt a ficit, amikor angolul olvastam. De magyarul sokkal jobb. Így legalább mindent értek. XD
    Ha te nem álltál volna neki a fordításnak, valószínűleg én tettem volna meg.
    Nagyon várom a folytatást!
    Puszi

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mindig ilyen jó ficiket küldtem neked :)
      Én meg a fordítását élvezem, jó így magyarul is valóra váltani ezt a sztorit.
      Köszi hogy írtál! Puszi <3

      Törlés
  3. Nagyon izgalmasnak ígérkezik :)
    És tényleg brutál jó lett a borító, megérte szenvedned vele :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm! Eltartott egy darabig, míg kialakult a fejemben a kompozíciója. :)
      Remélem a többi fejezet is tetszeni fog.

      Törlés